![]() | |
Tanulmányok, esszék, kutatásokTársas kapcsolatok felmérése egy dél-magyarországi Tűzoltóság csoportjaiban a szociometria módszereivelMindennapi életünk társas kapcsolatai különböző hálózatokban kapcsolódnak egymáshoz, ahol spontán társulások, barátságok vagy rivalizálások alakulnak ki. Az egyének részvételét a csoportos interakciókban illetve a csoportok működését, teljesítőképességét több tényező befolyásolja. A feladatcsoportoknál különösen fontos az egyén vonzódása a csoport felé, illetve a csoportkohézió. A vizsgálatba egy dél-magyarországi Tűzoltóság vonulós egységei kerültek bevonásra. A csoportok kapcsolati struktúrája a szociometria módszerével kerültek feltárásra. A vizsgálat szerint a kohéziós mutatók közül három mutatóban értek el az eredmények átlagos vagy átlagon felüli értéket. A csoportszerkezetek nem mutattak zárt alakzatot. A vizsgált csoportoknál több személy állt egy-egy kisebb csoportosulás középpontjában. A tűzoltók csoportjainál működik a csoportkohézió, együvé tartozónak érzik magukat. A disztributív igazságosság észlelése és a rendszerigazolás: kultúrközi összehasonlítás két volt szocialista országbanMagyarországon a rendszerváltás után a disztributív igazságosság drasztikusan megváltozott. Az elosztás igazságossága erőteljesen befolyásolja az anyagi és szociális javakat elosztó társadalmi – gazdasági – politikai rendszer igazságosságának észlelését. Magyarországon és a többi volt szocialista országban az 1989-1990-es rendszerváltás alapjaiban változtatta meg mind a társadalmi – gazdasági – politikai viszonyokat, mind az emberek nézeteit, sztereotípiáit, attitűdjeit. A magyar válaszadók számára a rendszer észlelésében és megítélésében fontosabb szerepet játszik a disztributív igazságosság, mint a lengyelek esetében. A válaszadók mind a két országban jellemzőbbnek érzik az igazságtalanabbnak tartott helyzeteket országuk viszonyaiban. A két ország válaszadói nagyon hasonlóan vélekednek a disztributív igazságosságról és arról, hogy az őket körülvevő társadalomban mennyire érvényesül a disztributív igazságosság. A hormonális ciklus és a kognitív funkciók összefüggései – ösztrogén hormonszint és a verbális munkamemória kapcsolataAz újabb kutatási eredmények arra mutatnak rá, hogy az ösztrogén hormon pozitív hatással bír a verbális munkamemória kapacitására. A verbális munkamemória teljesítményét mérő vizsgálatokban a nők jobban teljesítenek, mint a férfiak. Ebben az ösztrogén is szerepet játszhat, amely segíthet a demenciák megelőzésében is. Az elmondottak indokolttá tették egy kutatás elindítását, amely a verbális munkamemória kapacitásának növekedését hivatott bizonyítani. A Számterjedelem Teszt és a Szóterjedelem Teszt ismételt felvételével a menstruációs ciklus ösztrogén fázisában és progeszteron fázisában elért eredményei kerültek összehasonlításra. Az eredmények szerint a számterjedelem esetében az ösztrogén fázisban magasabb értékeket értek el a vizsgálati személyek. Mindez a szóterjedelem esetében nem ismétlődött meg. Az eredmények arra utalnak, hogy az ösztrogénnek kapacitásnövelő hatása lehet a verbális munkamemóriára, de ez a hatás a kutatásban nem nyert egyértelmű bizonyítást. A kis születési súly hatása a binokuláris látásraA feltételezés szerint a korai, kis súllyal történő születés hátrányosan befolyásolja a későbbi látásfunkciókat. A feltárt szakirodalom több publikációja rámutat arra, hogy több vizualitást érintő betegség gyakrabban fordul elő a kis súllyal született gyermekeknél, mint a kontrollcsoportnál. A későbbiekben hátrányosan érinti a kamaszkori binokuláris funkciókat is. A kis születési súly további vizuális funkcióra is negatív befolyással bír. Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatásaA memóriatréning hosszú távú hatásai időskorban: Egy longitudinális vizsgálatAz időskori memória romlásának hipotézisét többször is megerősítették. A bemutatott kutatás célja, hogy két különböző memóriatréning technika hatását vizsgálja fiatalabb és idősebb felnőttek csoportjaiban. Az idős lakosság reprezentálására három korcsoportot alakítottak ki. Öt, a mindennapi életből vett feladatot és négy hagyományos munkamemória feladatot illetve három metakognitív szempontú kérdőívet kellett megoldani/kitölteni. Az eredmények megerősítették, hogy a kor növekedésével csökken a kognitív feladatok megoldási hatékonysága. A munkamemória központi végrehajtó egységét terhelő feladatok jobban terhelik az idősebbeket. A memóriatréningek célja, hogy megtanítsa a memória stratégiák ideális alkalmazását a mindennapi életben azért, hogy fokozódjon az emlékezeti teljesítmény. Az eredmények szerint csak azoknál a feladatoknál mutatkozik javuló eredmény, amelyek hasonlítanak a mindennapi élet feladataihoz. A mozgáskoordinációs zavar és a tanulási zavarok összefüggéseiTanulmányomban áttekintést kívánok adni az utóbbi évek szakirodalmára arra vonatkozóan, hogy a mozgásfejlődésben mutatkozó elmaradások milyen összefüggésben állnak az iskolás kor tanulási zavaraival. Rámutatok, hogy magának a fogalomnak is mennyire megváltozott az értelmezése az elmúlt években, valamint arra, hogy a tanulási nehézségeket/zavarokat milyen, általában egymással is összefüggő összetevők okozzák. A poszttraumás stressz-zavar kognitív viselkedésterápiájaAz egyének életében bármikor bekövetkezhet olyan trauma, aminek hatására nem csak a mindennapi élet anyagi feltételei kerülnek veszélybe, hanem a katasztrófát átélő személy hite is meginog önmagában, másokban vagy az élet értelmében. Az ehhez hasonló tragédiák következtében megnő a poszttraumás stressz-betegség előfordulási esélye. A PTSD abban a tekintetben különbözik a többi szorongásos zavartól, hogy pszichológiailag traumatikus eseményt követően alakulnak ki tünetei. Azoknál alakul ki, akik nem tudják elfogadni a kialakult állapotot, és valamilyen módon elutasítással reagálnak. Bizonyos személyiségjegyek is hajlamosítanak PTSD-re. PTSD kezelése kognitív viselkedésterápiában zajlik. A terápia akkor tekinthető befejezettnek, ha az egyén képessé válik rá, hogy élete visszatérjen a megszokott formába. A pszichológusokkal szembeni etikai panaszok hivatalos és nem hivatalos elbírálásaPéldák felsorakoztatásával bemutatom, hogy a pszichológusi munka során milyen etikai problémák merültek fel. Az Amerikai Pszichológiai Társaság keretében működő Tudományos-szakmai Etikai és Magatartási Bizottság kidolgozta a Pszichológusok Etikai Normáit, a vizsgált esetek ezen normákban lefektetett valamelyik alapelvet sértették meg. Az 1979-ben átdolgozott Etikai Normák kilenc alapelvet tartalmaznak, az esetleírások az Etikai Bizottság által 1977 januárja és 1980 júniusa között vizsgált ügyeiből kerültek ki. A problémás esetek egy részénél több alapelv érintettsége is megfigyelhető. Az esetek többségében a Bizottság a tagot megrótta, figyelmeztette vagy felszólította szakmai magatartásának megváltoztatására, több évre nyúló ellenőrzést, szupervízió igénybevételét javasolta. Több ügy zárult le úgy, hogy nem történt megnyugtató megoldás, mert a bepanaszolt pszichológus inkább lemondott a Társaságbeli tagságáról. A serdülőkorú fiatalok alkoholfogyasztásaFejlődéslélektanilag a serdűlőkor kritikus időszaknak tekinthető. A serdülők különböző szerfogyasztását a szakemberek többféle elméleti alappal magyarázzák. A szimbólum-modell szerint a serdülő olyan viselkedésformákat keres, amik a felnőtt élet szimbólumai. Az élet-modell szerint a társas tanulás és a kortársak hatására az egészségkockázati magatartásformák, köztük az alkoholfogyasztás, előtérbe kerülnek. A szorongás, mint teljesítményt befolyásoló tényezőA szorongás személyiségtípustól és/vagy élethelyzettől függően megváltoztatja az egyéni teljesítményt. A kialakult szorongásos zavarok okait a szakemberek a szorongás elméleteiben foglaltak össze. A szorongás okát a személyiségvonásokban illetve a központi idegrendszer működésében keresik. A szorongás fiziológiai paraméterek mérésével illetve személyiségtesztek segítségével mérhető. A kezelése a farmakoterápia eszközeivel és a pszichoterápia módszereivel történik. A teljesítmény két meghatározó összetevője a teljesítményképesség és a teljesítménymotiváció. Az utóbbi években a kognitív pszichológia a figyelemmel és a bennük megfigyelhető változásokkal foglalkozik. Az eredmények szerint a szorongás a munkamemória működési kapacitását szűkíti. A szorongás hatásának leküzdésében további lehetőségek rejlenek a figyelmi kontrollképesség erősítésében. Az obstruktív alvási apnoe tünetei és a családorvos szerepe a betegség diagnosztizálásában és kezelésébenAz obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) jelenségében a felső légutak ismétlődően, részlegesen vagy teljesen elzáródnak alvás közben. Ennek következménye lehet a légzés teljes leállása vagy részleges csökkenése. Obstruktív alvási apnoe gyanúja merül fel horkolás és túlzott nappali aluszékonyság esetén. Tünete a hangos horkolás, a légzéskimaradás, nyugtalan alvás, éjszakai izzadás. A légzéskimaradás súlyossága szoros kapcsolatot mutat az alsó légúti szűkülettel járó tüdőbetegségekkel és az elhízás mértékével. A stroke-betegeknél gyakrabban találkoztak OSAS-sal. Egyes esetekben a vizsgálatok eredményei arra mutattak rá, hogy a depresszió is fokozódik OSAS-ban diagnosztizált betegeknél. A családorvosok gyakran nem ismerik fel az alvási apnoet. A legtriviálisabb kezelési eljárás az életmód megváltoztatása, a testsúly csökkentése, az alváshigiénés szempontok betartása. EvészavarokAz evészavarok fogalomkörébe korábban az anorexia nervosa és a bulimia nervosa tartozott. Az utóbbi években ez kiegészült további két fogalommal: ma már az anorexia és a bulimia nervosa mellett a szakemberek az evészavarokhoz sorolják a túlevéses zavart és a máshova nem sorolható táplálkozási zavart (EDNOS) is. A felnőttek ijesztő aránya hozható kapcsolatba a rendellenes táplálkozási szokásokkal. A szociokultúrális faktorok, különös tekintettel a média hatására, jelentős szerepet játszanak a zavart testkép kialakulásában. A témával foglalkozó szakemberek külön figyelmet szentelnek annak a kérdésnek, hogy a fiatalokra milyen hatást gyakorol a családi környezet. A korai felismerés és a rendellenességek családi kezelése a krónikus zavarok megelőzésének fontos mozzanata. További kutatások szerint a terhesség alatti evészavar az anya és a gyermek számára is potenciális veszélyt jelent Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációjaOrosz Gábor cikkében ismerteti a vizsgálatot, amely kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia közgazdász és bölcsész egyetemisták versengéssel kapcsolatos szociális reprezentációinak feltárásáról és összehasonlításáról. A szociális reprezentációk a különböző kultúrákban eltérnek egymástól. A kutatás célja, hogy magyarázatot adjon a történelmi, kulturális, tanulmányi és nemi eredetű eltérésekre. A magyar egyetemisták számára a versengés pozitív kimenetét a siker jelenti. A francia hallgatók szociális reprezentációja nem válik szét olyan mértékben, mint a magyaroké. A nemek szerinti összehasonlításban az eredmények tekintetében megállapítható, hogy a magyar egyetemista férfiak szociális reprezentációja a sport köré szerveződik, a nőknél a szerveződés a győzelem köré történik. A kutatás eredményei szerint a magyar diákokra vonatkozó gazdasági hatás nem függ sem a képzéstől, sem a nemtől. A különbségek gyökerét valószínűleg egy szélesebb értelemben vett szocio-kulturális környezetben kell keresni. Kapcsolati struktúrák és a csoportkohézió alakulása egy dél-magyarországi Tűzoltóság és Mentőállomás állományábanA szociálpszichológiai értelemben vett csoport leírható jellegzetességeivel, ezek azonban nem egyenlők a csoportot alkotó tagok sajátosságaival. A csoport formális, kívülről szervezett felépítésén kívül a működést és a teljesítményt a csoport rejtett hálózata befolyásolja. A feladatcsoportoknál, szolgálati csoportoknál kiemelt fontossággal bír a csoportkohézió, amelynek több összetevője van. A kutatást megalapozó kérdésként arra kerestem választ, hogy valósulhat meg az, hogy a tűzoltók annyira összetartók, a mentősök viszont képesek egy-egy barátságot fenntartani, csoportkohézió nélkül. A kapcsolati struktúrákat és a kohéziót a szociometria módszerével, a pszichológiai immunkompetencia vizsgálatát a Pszichológiai Immunkomompetencia Kérdőív segítségével vizsgáltam. A kutatás eredményei szerint a Tűzoltóság csoportjainál magasabb kohéziós mutató áll fenn, mint a Mentő esetében. A PIK alapján a Tűzoltók pszichésen egészségesebbek, ellenállóbbak. A pókok észlelhetőségeLátják-e a madarak és a méhek a háló mintázatát?A háló selyemstruktúrájú mintázatát a pókok a zsákmány és a zsákmányejtők megtévesztésére használják. Ezidáig a kutatók számára nem állt rendelkezésre adat arra vonatkozóan, hogy a zsákmány ill. a zsákmányoló számára látható-e a pókháló. A vizsgálatban spektrofotometrikus analízist folytattak annak bemutatására, hogy rövid és nagyobb távolságon belül a méhek és a madarak látják-e az öt tesztelt pókfajta mintázatát. Az eredmények szerint a korong alakú mintázat némi védelmet nyújthat egyes ízeltlábú zsákmányejtőkkel szemben. Ugyanakkor ezek a mintázatok a pókoknak nem nyújtanak kielégítő álcázást a madarakkal szemben, abban az esetben sem, ha a pók teste és a háló mintázata átfedi egymást. Férfiak és nők a munka világábanNemi szerepek a munkahelyenA nembeli meghatározottság eleve eldönti a munkahelyi lehetőséget. A magasabb presztízst jelentő vagy a hatalommal, kapcsolati tőkével járó foglalkozások hagyományosan a férfiakat illetik. Egy női munkaerő bizonyosan kevesebb bért kap, mint ugyanazt a munkát ellátó férfi kollégája. Magyarországon a gazdasági elit mindössze 1/6-át adják nők, annak ellenére, hogy a felsőoktatásban erősen női többség mutatkozik. Az okok között a nemek eltérő jellemzői szerepelnek – legfontosabbak a családban betöltött hagyományos szerep és elvárt kötelezettségekben lévő különbség, az eltérő teljesítménymotiváció, a vezetési stílus különbsége. A munkahelyi szerepek tekintetében legnagyobb szerepet a nemi sztereotípiák játsszák. Összességében megállapítható, hogy a nemi megkülönböztetésnek számos oka lehet. Poszttraumás stressz zavar (PTSD), depresszió és emlékezet összefüggéseiAz emberi életben bekövetkező traumát okozó események - balesetek, támadások, halál - poszttraumás stressz zavar kialakulását eredményezik. A PTSD, megfelelő kezelés hiányában, a későbbiekben szorongáshoz, depresszióhoz vezet. A depressziós betegek 75 %-ánál találtak egy vagy több, régebben vagy a közelmúltban történt traumatikus eseményt. A traumát okozó események újbóli átélése és az ehhez kapcsolódó, a memóriára, emlékek felidézésére gyakorolt hatása már a PTSD tünetei közé tartozik. Az alkalmazott analízisek rámutattak, hogy a memória előhívási zavarok későbbi depressziót valószínűsítettek azoknál a résztvevőknél, akik korábban is depressziós tüneteket mutattak, de azoknál a betegeknél, akik korábban nem voltak depressziósak, ez később sem volt valószínű. A PTSD egyéb következménye lehet, hogy a beteg, szorongásainak feloldására olyan feszültségcsökkentő szereket alkalmaz (alkohol, drog), amelyek a funkcionális memória további romlását eredményezik. Tanulási nehézségek, zavarok az iskolában- a nevelési tanácsadó feladata -A tanulmányban áttekintést kívánok adni arra vonatkozóan, hogy a különböző tanulási nehézségek, zavarok mögött a szakemberek szerint milyen elméleti háttér húzódhat meg. Kitérek arra, hogy ezek milyen tünetekben nyilvánulhatnak meg. Végül felvázolom, hogy a nevelési tanácsadás keretében milyen ellátási keret javasolható a gyermeknek. Egy példán keresztül megmutatom az ellátás pontos lépéseit. Mentális egészség és egészségmagatartás a társas tényezők tükrében
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás kihangsúlyozta, hogy a beteg ember leghatékonyabb kezelését integrált bio-pszicho-szociális szemlélet teszi lehetővé. Ennek értelmében az adott betegség kialakulására és lefolyására az egyén biológiai, pszichoszociális és kulturális meghatározottsága együttesen gyakorol hatást. Ehhez a fogalomkörhöz tartozik a mentális egészség fogalma. Az ismertetett tanulmány a mentális egészséget befolyásoló társas tényezők jellemzőit kívánta feltárni. Ezzel összefüggésben vizsgálta az egészségmegőrző szokásokat is.
|
|
![]() |
|